www.Horgaszat.Com - Pontyhorgász-magazin - Online

Főleg a nagy pontyokra vadászó bojlis horgászok körében egyre több hír kering arról, hogy egyes „híres” magán horgásztavak előszeretettel helyezik az anyagi haszonszerzést előtérbe, mint a halak igazi védelmezését.

 

Az utóbbi napokban nagy vihart kavart egy észak-magyarországi magántóba kerülő 20 kg-on felüli ponty története. (Egy 20+ -os ponty igaz története) És pont ennek az esetnek, illetve a tógazda szerencsétlenül elsült, viccnek szánt kijelentésének (Balatonból származik a hal) köszönhetően jártunk utána, valóban mennyi lehet az igazságtartalma annak, illetve joggal feltételezhetik azt a horgászok, hogy rengeteg hal kerül ki természetes élőhelyükről zárt magántavakba, csak azért, hogy a megfogója summás anyagi haszonra tegyen szert az eladásából származó bevétel révén, illetve egy tógazda büszkén hirdethesse tavát, hogy bizony nála micsoda kapitális méretű halakat lehet fogni.

Első körben Füstös Gábort a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatóját kerestük, hogy milyen információkkal rendelkeznek ezekkel az esetekkel kapcsolatban.
Füstös úr elmondta, hogy hozzájuk is sok értékelhető információ érkezik olyan esetekről, ahol a horgászok a Balatonból kifogott, kimondottan nagy halakat magántavaknak próbálják értékesíteni. Számára is teljesen elkeserítő, hogy olyan horgászok, akik sok esetben több százezer forintos felszereléssel horgásznak, fotókon-, videókon szerepelve eljátsszák az igazi halbarát horgászt, de a háttérben egész más áll a horgászatuk célja mögött. Szomorú, hogy pont ezeknek az embereknek eszükbe sem jut az, hogy a Balaton természetes adottságain felnevelkedett halaknak milyen sorsa lesz egy alig pár hektáros vízben. Abba bele sem gondolnak, a lebukásukkal az egész bojlis társadalom eszméjét, tisztességes tagjainak becsületét kérdőjelezik meg a többi horgász, és a társadalom előtt.
A halőrök a rendőrséggel közösen dolgoznak a felderítésen. Egyre komolyabb technikával látják el őket, és a rendőrség is nagyobb figyelmet szán az olyan autóknak az átvizsgálására, ami képes olyan eszközök elrejtésére, ami az élő hal szállítását biztosítja.


A pofátlanság határtalan! Mikor a Duna teljes szakaszán horgászati tilalom van az árvíz miatt, és fajlagos pontytilalom is, egy "kedves úriember" 100.000,.ft-ért kínálja a 23 kg-os halat megvételre egy internetes oldalon!


Ezt követően felhívtunk több halgazdaságot, azzal az indokkal, hogy ha szeretnénk 10-15 kg feletti pontyot vásárolni, ki tudnának-e minket szolgálni.

Lódi György a Szegedfish Kft. termelési igazgatója a következőeket mondta: - Ilyen méretű halat halgazdaságból nem lehet vásárolni. Egyszerűen azért, mert ilyen nincs nálunk. Minden halgazdaság, mint a nevében is benne van (gazdaság), gazdasági tevékenységet folytat. Senkinek nem éri meg három (!) nyarasnál tovább nevelni a pontyot, mert a takarmányozási és nevelési költség ez idő után már elviszi a hasznot. Ez pont olyan, mint bármi más haszonállat nevelésénél. A halgazdaságokból kikerülő halak általában 1,20 – 3 kg között mozognak. Ezek kerülnek be az élelmiszerláncba illetve horgászkezelésű vizekbe. Évente egyszer cseréljük a szaporítási és anyaállományt, aminek a súlyuk csak a legritkább esetben érik el a 10 kg-ot, általában 5-8 kg között van. Ezt ilyenkor azért értékesítjük, mert a mérete miatt egyre nehezebb kezelni, fejni az ikrát-, tejet. De ez a nagyhal mennyisége elenyésző, ezért azoknak a partnerünknek biztosítjuk őket, akikkel év közben is kitűnő kapcsolatot ápolunk. Így van ezzel minden más halgazdaság is.


Tehát akkor továbbra is fennáll a kérdés, hogy lehet az, hogy pár éve nyíló magántavakban, ahol a nyitás előtti időkben, nem hogy hal, de még víz is alig volt, most egymás után fogják a 15-20 kg-on felüli pontyokat?


Legálisan(?) két lehetőség van erre:

- olyan horgászkezelésű vizeken, ahol a helyi horgászrend nem korlátozza a súlykorlátozással az elvihető halat (sajnos még nagyon sok helyen van így!) a horgász eladja, a tógazda megveszi, és ennyi!
- természetes vízen ahol halászat folyik, pl. Tisza, Duna, stb. a halászok által elejtett halakat szállíthatják a magántavakba. De ez is nagyon kevés mennyiség, mivel egy halászati cég vezetője elárulta, hogy sajnos halászat közben a hálók, varsák legtöbb esetben olyan sérüléseket okoznak a halak uszonyaiban, pikkelyezésében, hogy csak élelmiszeripari célra tudják értékesíteni. Meg kell jegyezni, hogy e utóbbi lehetőség 2013. szeptember 01-el megszűnik, mivel az új Halászati Törvény e dátumot követően tiltja a természetes vizekből kifogott halak zárt vízbe történő telepítését.
Természetesen mindkét esetben állatorvosnak kell igazolni a beletelepítés előtt, hogy a halat megvizsgálta és egészségesnek találta, a többi halállomány számára nem jelent veszélyt, nem hordoz betegséget!
De ha itt visszatérünk Füstös úr gondolatára, hogy mennyire halbarát szemlélet kiszakítani a 10-15 éve természetes vízben élő halat a megszokott, felnevelkedését biztosító és számára biztonságot adó környezetéből és beletelepíteni egy pár hektáros állóvízbe, mindezt azért, hogy nagyobb forgalmat generáljon a tó tulajdonosának, ez elég elszomorító!

 

És akkor az illegális oldala:

- Rengeteg hír terjeng arról, hogy a horgászok egy része anyagi haszonszerzés céljából horgászik a vizek partján és értékesíti a kifogott halat, beleértve a nagyméretű pontyokat is. Sok esetben telefonos árverés zajlik egy-egy kapitális méretű ponty megfogását követően, és aki a többet fizet a halért, már mehet is érte. Vannak előre bejáratott, kialakult csatornák a halértékesítésre, ahol jobban tudják őrizni az inkognitójukat, kevesebb az információ kijutásának a veszélye. Egy-egy komolyabb méretű hal élve (mert csak így van értéke!) történő elszállítása nem egyszerű feladat. Minden képen szükség van olyan méretű autóra ahol a megfelelő tartályt és az oxigén utánpótlást biztosító berendezést el tudják helyezni, bár ez lehet személygépkocsi is, nem feltétlen kell zárt furgon, vagy platos pick-up.

Volt rá példa, hogy az ország egyik leghíresebb és minden gyanún felül álló vízén egy magát tisztességes bojlis horgásznak nevezett csoport azért horgászott csak, hogy a kifogott halat átlopják egy „friss” bojlisvízbe. A pofátlanságukat semmi nem tükrözi jobbal, hogy személyes kapcsolatot, színlelt barátságot alakítottak ki a megkárosított tó halőrével, a hallal kifogását követően fotókat készítettek, de a pontyzsákokból már a halak soha nem tudtak visszaúszni az otthonukba, hanem egy része tartályban utazva egy teljesen más, számukra idegen környezetbe került. És mindez azért, hogy nagyobb bevételre tegyen szert az „új” tó.


Kaptunk információt hogy egy a dél-alföldön található, nagyhalairól méltán híres Tisza-holtágon horgászokhoz ment oda az egyik közeli magántó tulajdonos és névjegykártyán osztogatta a telefonszámot, hogy nagy hal esetén azonnal hívják és készpénzben fizeti a halat. De emlegetnek itt médiából jól ismert magántavat is, ahol a tógazda 15 kg feletti pontyra vágyik ebből a vízből, lehetőleg minél többre.


És most a legújabb információ szerint több mint kétezer kilométerről, Spanyolországból az Ebró folyóból érkezik hazánkba jelentős mennyiségű nagyméretű ponty. Olyan vízből, ahol a hatóság még állatok etetésére is tiltja a halak elvitelét, mivel e folyóban olyan mértékű a nehézfémtartalom. És akkor a harcsa és süllőfilékről még egy szó sem esett!


Ha bárkinek véleménye, konkrét bizonyítéka a fenti esetekről kapcsolatban, írja meg a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. email címre. Adatait bizalmasan kezeljük!

FacebookTwitterGoogle bookmark

Frank Pizon - A nádas hangjai

Trakker TV

Hirdetés